Dsida Jenő
költő (1907-1938)



Helység/Temető: Kolozsvár, Házsongárd, Dsida kripta
Síremlék: NN alkotása, foto: Házsongárd Alapítvány
Életrajz: Wikipédia
GPS: 46.764509, 23.592751

Lászlóffy Aladár: Házsongárd

Dsida Jenő (1907–1938), a két világháború közti erdélyi líra finom tollú, fiatalon elhunyt mestere, csodagyerekként s a költészet-művészet megváltó világbirtoklásának bűvöletében nőtt fel. Mint minden igazi tehetség, Dsida is az érzékeny lelkiismeret megtestesülése; az idill nála is idejében felfeslik, s a társadalmi élmények beáramlanak a versbe.
Az ötvenes években többek közt a Dsida-jelenség újraértékelése körüli vita lett a próbaköve annak, hogy az életképes új tehetségek, avagy a beszűkült, dogmatikus szemléletűek fogják meghatározni a továbbiakban a romániai magyar irodalom esélyeit. A Dsida-kép azóta árnyalt és pontos, szinte érthetetlenné teszi az egykori megkérdőjelezést: Dsida költészete nyilvánvaló lírikusi értékein túl, etikájában is logikusan illeszkedik a korba, ahol józan ítélettel csakis a pozitív erők szövetségében helyezhető el, hisz a külső embertelenség ellen emel védőfalakat a maga humánuma számára.
Kriptájának homlokzatán azok a sorok állnak, amelyeket hosszú haldoklása alatt tudatosan csiszolt örökkévaló, emlékezetes üzenetté:

Megtettem mindent, amit megtehettem
Kinek tartoztam, mindent megfizettem.
Elengedem mindenki tartozását,
Felejtsd el arcom romló földi mását.