Kriza János
unitárius püspök, néprajzkutató (1811-1875)



Helység/Temető: Kolozsvár, Házsongárd, III B
Síremlék: NN alkotása, foto: Házsongárd Alapítvány
Életrajz: Wikipédia
GPS: 46.762009, 23.593858

Lászlóffy Aladár: Házsongárd

Kriza János (1811–1875), az MTA tagja, a Vadrózsák révén a magyar néphagyomány ápolásának klasszikusa. A kor vitális erdélyi hitfelekezetének, az unitárius egyháznak sok kiváló férfiúja tűnt ki a literatúra és a köz szolgálatában egyaránt. Köztük Kriza, aki Aranyosrákosi Székely Sándor közvetlen utódaként, ám csak 1861-ben került a püspöki székbe, mely kilenc évig azért volt betöltetlen, mivel a Bach-korszakbeli abszolutizmus nem ismerte el az egyház hagyományos püspökválasztó jogát.
Kriza kora ifjúságától egyik szellemi vezére annak az áramlatnak, mely az anyanyelvi hagyományt akarja ápolni; de egyben elvet minden nemzeti bezárkózást. Kriza maga is fordít, még Lermontov életében megjelenik a Nemzeti Társalkodóban az orosz titán egyik novellájának átültetése.
Kriza egész életútja is annak újabb nagy példája, hogy minden körülményben munkálkodni kell, mert pusztán panasszal, siránkozással soha nem lehet semmire menni. Költeményekben ironizál azon, hogy jelenkorának nemzedéke egyre kevesebbet hősködik ugyan, ám gyermekeit egyre inkább hős-nevekre kereszteli, meg azon, hogy nagyságok helyett nagyságosok vannak egyre többen.
Az ő buzgó reformszelleme is lehiggad ugyan az elpergő életidővel, de férfikori, öregkori hite, energiája táplálja azt a hasznos, jó divattá váló munkát, melyet Erdélyi János, Arany János folytat, pártol, propagál a népi értékek felismeréséért, megőrzéséért.