Lázár Vilmos (1817-1849)
honvéd ezredes, aradi vértanú



Helység/Temető: Arad, vértanúk emlékoszlopa
Síremlék: Jablonszky Vince alkotása,
foto: Noéh Ferenc
Életrajz: Wikipédia
GPS: 46.162190, 21.332650

Vinkler Brúnó minorita szerzetes visszaemlékezése

Én, kinek Lázár Vilmost és Nagysándor Józsefet vala kötelességem ellátni, bemenék először Lázárhoz, kit már egészen fölkészülve találtam, ki is tudva az előző napról megjelenésem célját, igen köszöné a figyelmet, hogy fáradságom nem sajnálva oly korán megjelentem; ezután példásan, igazi buzgósággal meggyónt, megáldozott, mit végezve egy levelet s hozzá mellékelt tárgyakat adott át, hogy lennék szíves azokat levéllel együtt szeretett nejének, született báró Reviczky Máriának kézbesíteni.
... ezeket követé Lázár Vilmos, született Nagybecskereken, 1815-ben, az osztrák hadseregben mint hadnagy szolgált, a magyar seregben ezredes és hadtestparancsnok. Midőn az elválás e szomorú percében megcsókoltuk egymást, arra kért, ha netán nem jól találnák lőni, ne engedjem kínlódni, hanem kérjem a vezénylő tisztet, hogy ismételtesse a lövést. Ezután mondván: "Isten önnel", letérdelt a többivel együtt, s mielőtt szemeit, mint társai is, saját evégre elkészített fejér kendőjével bekötötte volna, összetett kezekkel, égre emelve szemeit hangoztatá: "Istenem! Nőm s három gyermekem!" Most, szemeik be lévén kötve, térdelve várták a bizonyos halált.