Reményik Sándor költő (1890-1941) Helység/Temető: Kolozsvár, Házsongárd, Lutheránus Síremlék: NN alkotása, foto: NA Életrajz: Wikipédia GPS: 46.764360, 23.591378 |
||
Reményik Sándor: Örök tűzEgy lángot adok, ápold, add tovább;Csillaggal álmodik az éjszaka, És lidércfénnyel álmodik a láp És öröktűzzel álmodik a szívem. Egy lángot adok, ápold, add tovább, És gondozd híven. Egy lángot adok, - én is kaptam azt Messziről, mint egy mennyei vigaszt, Egy lángot, amely forraszt s összefűz, Én jártam Vesta ledőlt templomában, Az örök-égő lángot ott találtam, S a lelkem lett a fehér Vesta-szűz. Földindulás volt, megindult a hegy, És eltemette a kis templomot, De a lángot nem bírta eltemetni, Én égve leltem ott; És hozzá imádkoztam s benne hittem S mint a lovag a Szent Sírról a gyertyát. Én égve hazavittem. Azóta szívem mélyén ég, ragyog A viharfújta, széllengette láng, És el nem oltják semmi viharok. Egy lángot adok, ápold, add tovább; Csillaggal álmodik az éjszaka, És lidércfénnyel álmodik a láp, És öröktűzzel álmodik a szívem. Egy lángot adok, ápold, add tovább És gondozd híven... |