Schweidel József (1796-1849)
honvéd vezérőrnagy, aradi vértanú



Helység/Temető: Arad, vértanúk emlékoszlopa
Síremlék: Jablonszky Vince alkotása,
foto: Noéh Ferenc
Életrajz: Wikipédia
GPS: 46.162130, 21.332510

Baló Béni református lelkész:

Reggel fél hat órakor Urticka főporkoláb két más porkoláb kíséretében megjelent Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Lázár Vilmos és Schweidel József szobájában, s őket az udvarra kivezette, hol már a zászlóalj díszben ott állott. Az egész várőrség talpon és fegyverben volt, a falakra felvont ágyúk mellé égő kanóccal állottak ki a tüzérek. A nyomorult osztrákok féltek Arad város polgárságától - ezért volt e szörnyű előkészület.
A négy vezér némán szorított kezet egymással, s a szomorú menet a leeresztett várhídon a sáncok felé megkezdődött.

Bardócz Sándor minorita szerzetes visszaemlékezése Gergely Albert lejegyzésében:

Kérte Schweidel Bardóczot, hogy holttestét a várparancsnoktól kérje el, és az aradi temetőben temettesse el. Ezt a kivégzés után meg is kísérlette a pap, de a várparancsnok a kérésnek nem adott helyet, mert, mondá, a katonát ott temetik el, ahol elesett.
A kivégzés helyén Schweidel Bardócz kezét megszorítván a kezében levő feszületet ezen szavakkal adta át: "Tisztelendő úr! Íme, ezen feszületet anyámtól örököltem, s ezt a harcok zajában is mindig magamnál tartottam. Kérem, adja át fiamnak."
De ekkor mintha agyában valami eszme villant volna meg, visszakérte a keresztet, s így szólt: "Kezeim közt akarom tartani, s úgy vele meghalni: ne irtózzék azt onnan kivenni, s fiamnak átadni." A pap e megbízást is híven teljesíté, s a keresztet a fiának átadta.